Szerb Antal Gimnázium
Iskolai közösségi szolgálat

Fogalma
Céljai
Jogi háttér
Diákoknak
Intézmények
Időbeosztás


Az iskolai közösségi szolgálat fogalma
(Mi is az önkéntesség és a közösségi szolgálat közti különbség?)

Az önkéntesség meghatározása

Magyarország Alaptörvényének XIII. cikk (1) bekezdése kimondja:

   "A tulajdon társadalmi felelősséggel jár".

Ez a kijelentés sok más mellett megalapozza a társadalmi felelősségvállalás fogalmát. Egyrészt jelenti azt, hogy a különböző cégeknek érezniük kell a társadalmi szerepüket, másrészt jelenti azt is, hogy mindenkinek, aki tulajdonnal rendelkezik Magyarországon, felelősséget is kell éreznie a közösségi célok iránt.

A közösségi szolgálat, az önkéntesség és a társadalmi felelősségvállalás fogalma részhalmazai egymásnak. Miközben a közösségi szolgálat a társadalmi felelősségvállalás részhalmaza, az önkéntességé is, de egyikkel sem teljesen azonos. A közösségi szolgálatnak van egy kifejezetten pedagógiai dimenziója, és ez túlmutat mindkét másik fogalmon.

Az önkéntesség definíciója a következő:

   "Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva".

Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük az állampolgárokat, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, és ami egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az esélyegyenlőség fejlesztésének egyik eszköze, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt.

A köznevelési törvény szerint a

   "közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása".

A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként valóban nem érdek nélküli. A közösségi szolgálat lehet kötelező, mert ennek pedagógiai tartalma pontosan a szociális érzékenység erősítése. Nem tekinthető az önkéntesség klasszikus esetének, bár sok elemében azonos azzal. Kiindulópontnak, bevezető lépésnek tekinthető a valódi önkéntes tevékenység végzésének irányába, melynek szerepét nem szabad alábecsülni.

Vissza!

Az iskolai közösségi szolgálat céljai
(Milyen célok érhetők el az egyes résztvevők számára?)

A tanulók számára

Magyarország Kormánya a 2011. december 23-án elfogadott Nemzeti köznevelési törvénnyel bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Ez a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett.

Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:
  • kritikus gondolkodás,
  • érzelmi intelligencia,
  • önbizalom,
  • felelősségvállalás,
  • állampolgári kompetencia,
  • felelős döntéshozatal,
  • hiteles vezetői készségek,
  • szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,
  • kommunikációs készség,
  • együttműködés,
  • empátia,
  • konfliktuskezelés,
  • problémamegoldás.

A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét.

Az iskolák számára

A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Fontos, hogy minden intézmény megtalálja az általa szervezett közösségi szolgálati programlehetőségek és a saját pedagógiai programja közti összhangot. Érdemes az intézményeknek a saját célmeghatározásukat elvégezni minden bevezetett iskolai közösségi szolgálati program kapcsán.

A fogadó szervezetek számára

Új erőforrást jelenthet a fogadó szervezeteknek a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét, miközben nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a kölcsönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében a részt vevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Kiemelt feladat a fogadó intézmények számára, hogy meghatározzák a közösségi szolgálat célját, illetve az intézmény programjába való integrálhatóságát. Különösen szem előtt kell tartani a program pedagógiai céljait, és azt, hogy a segítő és a segített között - lehetőleg hosszú távú - közvetlen kapcsolat jöjjön létre.

Vissza!

Joszabályi háttér
(Milyen törvények, rendeletek szólnak az iskolai közösségi szolgálatról?)

2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Vissza!

Információ diákoknak
(Mit kell tudni az iskolai közösségi szolgálatról?)

Kedves Lányok és Fiúk!

2016. január 1-jétől kötelező érettségi előfeltétel lesz az iskolai közösségi szolgálat keretében 50 órát teljesíteni. Reméljük ez egy olyan "kötelezettség" lesz, amiben mindenki kedvét leli majd.
Ti választhatjátok ki iskolátok lehetőségei között, hogy milyen tevékenységet akartok végezni. Tehát, ha azt nem is dönthetitek el, hogy csináljátok vagy nem csináljátok, de a MIT rajtatok múlik. Lehetnek javaslataitok, hogy milyen feladatokat láttok célszerűnek, amelyeket elvégezhetnétek, ezek megvalósításában az iskola szívesen együttműködik veletek.
A törvényben foglalt meghatározásnak minden esetben meg kell felelni:

   "A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása."
(Értelmező rendelkezés: 2011. évi CXC. törvény 4.§ (13.) bekezdés)

Tehát a közösségi szolgálat keretei között
  • egészségügyi,
  • szociális és jótékonysági,
  • oktatási,
  • kulturális és közösségi,
  • környezet- és természetvédelemi,
  • polgári- és katasztrófavédelmi,
  • az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,
  • az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
területen folytatható tevékenység.

Lehet az 50 órát több projekt keretében, több év alatt teljesíteni. Ennek az az előnye, hogy többféle dolgot tudtok kipróbálni. Arra is van lehetőség, hogy egy nagy projekt keretében, vagy több egy év alatt lefutó program keretében teljesítsétek az 50 órát. Ha jól készítitek elő és szívvel csináljátok feladataitokat rájöttök, hogy egy fantasztikus programnak és életre meghatározó élménynek lesztek részesei. Legyetek kreatívak és mérjétek fel környezetetekben, hogy miben lehettek hasznára másoknak, helyi közösségeteknek, környezeteteknek.

További információt találsz a
Közösségi szolgálat portálon.

Vissza!

Intézmények, akikkel kapcsolatban állunk...
(Milyen intézményekben végeztek már közösségi szolgálatot, és szereztek tapasztalatot diákjaink?)

Aktuális intézménylistánk...


Vissza!

Közösségi szolgálat időbeosztása
(Ki mikor végezheti a közösségi szolgálatot?)

A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.

(1) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg
   a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,
   b) tanítási időben a heti hat órát és
         ba) tanítási napon a napi két órát.
         bb) tanítási napon kívül a napi három órát.

(2) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Vissza!